A Rádió Orientben, 2012. március 27-én a “Köz-vélemény” című műsor vendége voltam.

Vendégek: Böde Péter vándor meseíró,
Csenki Laura gyermekpszichológus,
klinikai szakpszichológus, I. Számú Gyermekklinika Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály
Dóka Péter író, a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője.

A műsort vezeti: Németh Andrea
Téma: A mesék gyermekekre gyakorolt hatása. A mesekönyvek kereslete napjainkban.

A hangfelvételt letölthető formában adom közzé.

A rádióban készült műsorról egy cikk is megjelent az OrientPress honlapján, melynek teljes tartalmát itt is közlöm:

„A jó mese az életre tanít”
[Fókuszban] 2012.03.28 17:00

A 21. század gyermekeinek is szüksége van a mesékre, a mesék által közvetített világképre és tanulságokra. Úgy tűnik, a rohanó világban egyre kevesebb szülőnek van ideje leülni esti mesét olvasni, a mesekönyvek piaca azonban nem mutat recessziót, sőt. Egy meseírót, egy gyermekpszichiátert, és a Móra Könyvkiadó szerkesztőjét kérdeztük.

Böde Péter több, mint hat éve járja Magyarországot meséivel és verseivel, illusztrációival és foglalkozásaival, hogy közelebb vigye a kicsi és nagy gyermekekhez a mese szeretetét. Akkor kezdett el meséket írni, amikor a saját kisfia megszületett, és saját grafikáival egészítette ki magánkiadásban megjelent műveit. Rengeteg író-olvasó találkozóra hívják országszerte: már több mint százkilencven magyar településen megfordult, Balassagyarmattól Kőszegig, Makótól Nyíregyházáig. Általában egy-egy intézmény, óvoda, könyvtár, vagy általános iskola látja vendégül. Reggel érkezik meg, a tanítás kezdetekor, csoportonként, vagy osztályonként látogatja meg a gyermekeket. Az óvodásoknak és az alsóbb évfolyamosoknak interaktív foglalkozást tart, állathangokkal és találós kérdésekkel, míg az idősebb harmadikos-ötödikes korosztályoknak inkább nyelvi játékokkal, fejtörőkkel. Azt tapasztalta, hogy nagy az érdeklődés a meséi, versei iránt, sokan vásárolják is őket, azonban a gyerekek keveset olvasnak, nem ismerik, nem csak a kortársakat, de sokszor még a klasszikusokat sem.

Csenki Laura szerint a szülők kevés mesét olvasnak, és csak alacsony életkorban. Gyakoribb, hogy az esti mesét filmnézéssel oldják meg, a nagyobbacska gyermekeknek pedig, akik már egyedül is tudnak olvasni, egyáltalán nem mesélnek. Pedig ha néz a gyermek rajzfilmet, akkor is szükség lenne az olvasásra, de legalább arra, hogy együtt nézzük vele a készüléket, vagy átbeszéljük, megbeszéljük vele a rajzfilmben látottakat. Az igazán jó mese mindig értékeket, erényeket közvetít. Az életre tanítja a gyermeket, szimbólumrendszerében megjelennek mindazok az érzelmi problémák, amelyekkel egy gyermeknek meg kell küzdenie, és a rájuk adható adekvát válasz is. A gyermek élvezi a szimbólumok mesésségét, miközben pontosan felismeri, és lefordítja saját nyelvére azoknak jelentését. Olyan univerzális problémákat közvetítenek a mesék, amelyeket mindenki ért, és mindenkinek meg kell küzdenie a növekedés folyamán: testvérféltékenység, dac, szülőkre való harag. A személyes olvasással a szülő és a gyermek kapcsolata pótolhatatlanul erősödik. A szülő figyeli a gyermek reakcióját, és azonnal meg tudnak beszélni minden felmerülő kérdést. A hagyományos mesékben, népmesékben minden, az élet alapvető igazságával kapcsolatos dolog megjelenik: születés és halál, szerelem, bánat, veszteség. Bemutatják a tiszta érzelmi állapotot, és annak megküzdési lehetőségét is. A meséket terápiás céllal is lehet alkalmazni, ennek magyarországi nagy alakja Boldizsár Ildikó, az ő könyvei, szakkönyvei jól használhatóak. A gyermekklinikán is alkalmaznak meseterápiát, sokszor nem csak a gyermekek, hanem a felnőttek estében is.

Dóka Péter, a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztőjeként kifejti, hogy a könnypiacra általában jellemző recesszió nem érzékelhető a gyermekkönyvek esetében. Nagyon sokat számít persze az ár. A kínai nyomdák olcsón tartják az árakat, de sok kiadó nem fizeti meg a jó grafikust, a jó szerkesztőt, így ízléstelen lesz a végeredmény. Kelendőek és népszerűek, az egészen kicsi gyermekeknek való habkönyvektől, vagy fürdőkádba való lapozgatóktól, egészen az ifjúsági irodalomig. Nagyon nagy a választék, széles a kínálat. A magyar könyvvásárlók konzervatívak, így nagy sikere van a „retro”-mesekönyveknek, a régi rajzfilmek könyvváltozatainak, a Kisvakond-könyveknek. A Móra kiadó könyvei közül a klasszikusokat, a Fekete István-könyveket, a Gőgös Gúnár Gedeont, vagy a Mosó Masa mosodáját viszik, de az új könyveiknek, például a Tabu-sorozatnak is nagy sikere van, amely olyan fontos „tabutémákat” feszeget, mint a pedofília, idegengyűlölet, vagy a súlyos fizikai betegségekkel való együttélés. Fontosnak tartják a hangoskönyvek megjelentetését is: ha a szülőnek nincs is kedve felolvasni a gyermeknek, legalább együtt hallgatni legyen ideje vele.

Csatolt fájlok: orientlive_20120327_03.mp3